Igen, igen, már megint az örök témáról van szó: a túlsúlyról, a plusz kilókról, az elhízásról és a fogyókúráról.
Sokaknak megkeseríti az életét a túlsúly. Elhízottnak érezheti magát az is, akit nagyon csinosnak és tökéletesnek látunk. Irigykedve nézzük, hogy mit „hisztizik”, mikor tényleg egy irigylésre méltó szuper csajszi. „Bár én lehetnék ilyen!” – sziszegünk irigykedve a bajszunk alatt. Ő – az irigyelt – mégis azt érzi, hogy az a +1-2 kiló zavarja. Lehet, hogy sokkal vacakabbul érzi magát, mint aki igazi duci.
Bizony, őt is meg kell érteni és elfogadni azt az álláspontját, miszerint ő „kövér”. Már +1 kg plusz is okozhat önértékelési problémát! Legalább annyira, mintha +30 kiló lenne rajta. Ebből is látszik, hogy nem vagyunk egyformák – önértékelésünket nézve sem.
Aztán ismerek olyanokat is, akik 20-30 kiló plusz súllyal élnek és kiegyensúlyozottak, jóban vannak a világgal és önmagukkal. Jó kedélyűek, szépek, humorosak, a társaság központjai, mondhatnám erős bástyái, és szinte virulnak.
Csendben és zárójelben azért meg szeretném jegyezni, hogy bármennyire is jókedvű, kiegyensúlyozott ducik vagyunk, a plusz kilók hosszútávon enyhén szólva nem egészségesek. Nem szeretnék orvososdit játszani, de tényleg okoznak hosszú távon szervi panaszokat. Szóval +1 kg vagy +30 kg szinte mindegy, ha nem fogadjuk el olyannak magunkat, akkor ugyanolyan lelki problémát jelent az 1 kiló is, meg a 30 kiló is.
Nagyon-nagyon sok embernek segítettem, és segítek lefogyni. Gondolom, sejtitek, hogy miért:
Igen, én is folyamatosan küzdök a fránya pluszkilókkal. Igen, pokolian kívánom az édességet, és a hűtőnyitogatás sem marad el. Igen, vannak időszakok, amikor nem bírok magammal, és csak a zabálásra tudok gondolni.
Ezért nem olyan nehéz beleélni magam a plus-size kategóriába. Higgyétek el, én pontosan tudom, hogy mit ehetek és mit nem.
Szerencsém van, mert egy csodálatos biorezonanciás eszköz van a kezemben. Minden nap megnézhetném, hogy vajon hogy működnek az emésztőenzimjeim, mi újság a női hormonjaimmal, mennyi méreganyag rakódott le bennem, és mit tudok megemészteni rendesen, milyen a felszívódásom. A biorezonancia ezeket mind-mind megmutatja.
De már nem teszem, mert rég rájöttem, hogy az éremnek bizony két oldala van. Így csak 2 hetente, havonta nézek rá az állapotomra. Sokat segít így is, mert a méregtelenítő program, a stresszkezelő program valóságos csoda! Persze a candidáimat is szemmel tartom, és ha nagyon elszemtelenednek, akkor nagy irtást rendezek és a megfelelő diétát tartom egy darabig, amíg megint nem szorítom vissza a pofátlanul elszaporodott egyedeiket.
De szerencsére van még egy biorezonanciás eszköz a kezemben, ami segít megérteni testem jelzéseit és szükségleteit, a BIOMER. A rezgésprogramjai közt van egy un. SÚLYKONTROLL program, amit naponta 2x használok. Mindössze 36 perc és segít beindítani az anyagcserém. Támogatja a szervezet méregtelenítési folyamatait.
Persze (és sajnos) ezek a jótékony rezgések nem pótolják a személyre szabott étrendet, viszont az anyagcsere folyamatainkra egyértelműen jó hatással vannak.
Ezek a rezgések szinte felturbózzák a fogyási folyamatokat, ha megfelelő a tápanyagbevitel.
Ennek az éremnek van egy fizikai és egy lelki oldala, és van egy harmadik is, de erről majd később. Persze alapvető, hogy tudjam, mit ehetek és mit nem – ez az alap, de továbblépni csak akkor tudok, ha a lelki okokkal is tisztában vagyok.
Sokan azért keresnek fel, mert rengeteg diétát és fogyókúrát kipróbáltak, és sajnos nem sikerült tartósan lefogyniuk. Olyan is van, akinél jól indult a fogyás, pár kilót leadtak, de nem tudtak többet fogyni, hiába tartják az előírt kalóriamennyiséget. Türelmüket vesztve, elkeseredett zabálásba kezdenek, amelynek nincs határa.
„Mi a fenének szenvedjek, ha nekem úgysem sikerül!! Biztos a génjeim miatt van! A nagymamám is állandóan evett, és a nagynéném is akkora már, mint a ház. Mi ilyen család vagyunk!” – gondolják sokan.
Ki találkozott már hasonló kirohanásokkal? Ki járt már így? Azt hiszem, hogy most sokan vadul bólogatnak.
Valahogy a nagy elkeseredésünkben szépen visszahízzuk a keservesen leadott kilók dupláját. Sikertelennek érezzük magunkat, és úgy gondoljuk, hogy nincs segítség számunkra. Bánatunkban hájat, bánathájat növesztünk, hogy megvédjen minket a lelki traumáktól és a stressztől. Egy védőburkot építünk hájból, mely pajzsként véd meg minket. Egy zsírréteggel akarunk elhatárolódni a külvilágtól és távol tartani magunkat azoktól, akiket bántónak érzünk. Tudatalattink úgy gondolja, ez majd megvéd minket, vagy esetleg közelebb kerülünk ahhoz, akihez közel szeretnénk kerülni.
Ez persze nem tudatosan zajlik. Tudatalattink végzi ezt az aljas játékot velünk.
Az elhízásnak és a nem kívánt kilóknak rengeteg lelki oka lehet. Felsorolni is nehéz, hogy kinek mi, vagy ki váltja ki ezt a hízásos reakciót.
Érdekel Titeket, hogy mi a bánat miatt hízunk? A magyar nyelv biológiai nyelvnek mondható, így nagyon jól kifejezi ezeket a lelki dolgokat, amelyek a hízásra utalnak.
Legközelebb itt folytatjuk. Addig is szép napot kívánok, és ne szégyelljétek a pluszkilókat! Én is csak kicsit takargatom őket. Azért egy jó dolog van ebben: a pluszkilók pajzsként védenek minket.
Írjatok! Blogoljatok bátran!