Terápiás csontleves

Terápiás leves
Terápiás leves

Receptje:

Velős, csontos porcos részeket használunk (legjobb a marha és a borjú, de birkát, bárányt, nagyobb testű halakat és akár sertést/pulykát is lehet használni, akár keverve is (szegyporc, marhalábszár-csont, ritkacsont, kuglicsont, gerinccsont (orja), lapockacsont, velőscsont, csirkeláb, bőrös comb, marhafarok stb.)

Egy nagyobb lábosban felforraljuk a vizet és a csontokat, majd a forrás körül képződő habot leszűrjük. Sóval, egész borssal, babérlevéllel ízesítjük (más fűszerre nincs szükség, esetleg fokhagyma a végén, az utolsó pár órában).

Mindezt 12-18-24 (-36) órán keresztül nagyon kis lángon főzzük. (Takarékon, hogy a leves éppen csak gyöngyözzön. Nyugodtan ott lehet hagyni éjszakára). Minél tovább fő, annál több értékes tápanyag (zsírok, különleges fehérjék, kollagén stb.) oldódik ki, válik szinte teljesen előemésztetté. Ennek az az előnye, hogy így a szervezetnek már csak az a dolga, hogy felszívja a tápanyagokat és megfelelően értékesítse azokat. Mindez vékonybél-gyulladás esetén is megtörténik, illetve az alaplé regenerálja a vékonybél bolyhait és a felszívódásért felelős egysejtű képződményeket.

Amikor a leves kész, leszűrjük, a velőt kiütögetjük a velőscsontokból (a többi rész természetesen kidobható). Amennyiben húst is főztünk bele, azt lefejtjük a csontokról. Akkor megfelelő az alaplé, ha kihűlés után bekocsonyásodik, és egy vékony zsírréteg ül ki a tetejére.

A terápia mellett remek szolgálatot tesz az alaplé a mindennapi főzésnél is. Minden ételbe belekerülhet, sőt javasoljuk is, hogy belekerüljön. (krémlevesek, raguk stb.) Befőttes üvegekben szétporciózva 7-14 napig eláll (amennyiben a zsírréteg is zárja az adagot). Napokra-hetekre előre meg lehet főzni az alaplevet, nem igényel utána több munkát. Le is lehet fagyasztani a mélyhűtőben. Későbbiekben bele lehet főzni tojást, májat, húsokat, velőt és zöldségeket is.

credit: biorezonanciameres.hu